Tej(es)pite forever! :)))

Rég múlt időket idéző eledel ez részemről.  Gyerekkoromban sütött anyukám gyakran ilyet. Egyfelől nem túl idő igényes, leszámítva azt, hogy meg kell várni, hogy kihűljön, másfelől nem egy komoly nagyságrenddel bíró az alapanyag költségét tekintve sem. Egészen addig eszembe sem jutott a nosztalgia, még tavaly a párom be nem mondta, hogy "emlékszek rá? ettünk egyáltalán mi olyat, hogy tejes pite?" És meg kezdődött a vesszőfutásom a tejes pite vonalon. Kérdeztem anyukámat, már nem igazán emlékezett az arányokra ő sem, csak hogy palacsinta tészta szerű dolgot kell keverni. Rákerestem a neten, kipróbáltam többször ezt a palacsinta tésztás verziót, még nem a napokban egy Egészség nevezetű, ingyenes magazinban meg nem találtam a "Tejpite birsalmalekvárral" című receptet. Rögtön vérszemet kaptam és úgy gondoltam kap még egy utolsó esélyt a tejpite. Hát nagyon bölcsen döntöttem! :)) És akkor a recept azoknak, akik még emlékeznek erre a nem túl nemes, ámde finom csemegére.
Hozzávalók:

• 4 tojás
• 1 liter tej
• 10 dkg vaj
• 20 dkg liszt(ami nekem 25-re sikeredett, mert közben megzavartak)
• 25 dkg cukor(ebből viszont csak 20-at teszek legközelebb mert nagyon édes lett)
• 1 csomag vaníliás cukor, ami szintén elmaradt a zavaró tényező miatt :))

Egyetlen dolog volt konstans ebben a pitében, a zavaró tényező. :)) Szóval akkor az
elkészítése:
A tojás sárgáját a cukrot és a puha vajat, vaníliás cukrot keverjük habosra, majd adjuk hozzá a lisztet, keverjük el. Verjük kemény habbá a tojások fehérjét és óvatosan keverjük az előbbiekhez. Süssük sütőben 140 fokon 1 órán át. Figyelmet igényel, nehogy túlsüljön vagy löttyös maradjon, mivel minden sütő más. Akkor jó, ha a sütőből kivéve rugalmas, pudingos az állaga, teljesen kihűtve szeletelhető. Tálaljuk ízlés szerint bármilyen lekvárral, de barackkal vagy birssel fenséges desszert.
Ez volt a dolog hivatalos része az újságból. :) Én ugye, miért ne, szépen az egész tojásokat a tálba ütöttem, majd mikor már a liszt is benne volt, jutott eszembe, hogy a tojásfehérjéket habbá kellett volna vernem. Mikor sült már, akkor jöttem rá, hogy a vaníliás cukor kimaradt.... Nem adtam sok esélyt a dolognak, gondoltam még egy elrontott tejes pite..mit nekem?! De minden baki ellenére szépre sült!

Ahogy megláttam, hogy olyan vizuális képet ad, mint a lapban, akkor már reménykedtem. :) Én ezt a mennyiséget egy 33x20-as tepsibe öntöttem és egy órán át sütöttem 140 fokon. Viszont ennek a mennyiségnek ha 1 órát sütjük, akkor kicsit nagyobb tepsit is lehet használni, mert a felső pár milliméter lötyögős maradt cseppet vagy pedig a sütési időt kell 15-20 perccel növelni. Szeletelni csakis kihűlve tanácsos, mert melegen kicsit ragad, folyik még, de kihűlve tényleg úgy szeletelhető, mint egy puding féleség.

Könnyen kiemelhető szeletenként a tepsiből, pedig sem kikenve nem volt az edény amibe került, sem lisztezve. Legközelebb azért megpróbálom kizárni a zavaró tényezőket, nem el felejteni a vaníliás cukrot és a tojásfehérjéket felverni. :)))