"Anya!Sütnél nekem szivárványt?"
Mivel most a kifli az akciós a pékségnél, ahol reggelente vásárolok, napok óta kiflit reggelizik a család. Persze ezt is nagyon szereti Hanna és mikor kicsi volt, akkor egyszer hosszasan győzködött, hogy vegyek neki "szivárványt", mire nagy nehezen rájöttem, hogy az alakja miatt(íves, mint a szivárvány)kiflit kér. Így neki fogtam tegnap.
Nem egy siker történet...szerintem. Ha tegnap este lett volna még időm és nem utolsó sorban nem éppen 90 dkg lisztet "játszottam" volna el röpke 4 óra alatt (persze a legdrágább Schar lisztből) akkor azt mondanám, hogy neki fogtam volna a következő adagnak is. Nehéz, sűrű valami lett az első. Gondoltam azért mert új helyről vett receptet próbáltam ki, talán azért mert ott csak sima GM alap lisztet írtak...No mindegy. A tészta amúgy jól kezelhető volt a megadott arányok alapján, így a formázással nem is volt gond.
Aztán kezdtem a kudarcra ráhangolódni, mert mikor már nem akart megkelni, akkor láttam, hogy ez bizony nem lesz jó. Végül is a kisült kifli vizuálisan nem mutat semmi hibát...
...viszont az állaga... A gyerek nagyon rendes volt, mert legyűrt egy felet. :) Bár szerintem bűn rossz volt, ráadásul egy nehéz, sűrű valami lett. Gondoltam elsöbb, hogy minek kellett nekem kísérletezni más recepttel vagy lehet hogy az volt a baj, hogy instant élesztőt használtam. Elmentem munkába, de haza érve csak motoszkált az agyamban a gondolat. Neki fogtam, de most a bevált Schar kenyér recept alapján, annak a kenyérnek a tésztájával próbálkoztam. Értelem szerűen, ahhoz, hogy kiflit tudjak formázni, egy cseppet keményebb tésztát kellett hogy készítsek. A kifli megint ígéretes volt...
... a reménysugár felcsillant, mikor nehezen ugyan, de kezdett növekedni a kifli. Nagy reményekkel törtem meg a kisült kiflit és nagyon lehangolódtam, mikor megláttam, hogy meg sem közelíti azt az állagot a kifli bélzete, mint már amit megszoktam ettől a recepttől a kenyérnél. Ez ugyan egy könnyebb kifli lett, de még ez is sűrű.
Megvágva, felszelve pedig ezt mutatta:
A gyerek szavai minősítették a kiflit! :)) Egy finom és még nem kóstolt áfonya lekvár került rá, majd a gyerekem minden falatnál:" Hmmm, finom ez a lekvár!" :)) Optimális esetben, ha ízlik neki a kenyér vagy az elkészített pékárúja, akkor megdicséri azt is, de ez elég jel volt arra, hogy lehet még fejleszteni, kísérletezni....:))